A szem szerepe a testbeszédben
Az embereket ősidők óta foglalkoztatta a szemeink és viselkedésünk közti kapcsolat, hiszen szabályozza a beszélgetéseinket, felkeltheti a hazugság gyanúját és egyfajta rangsort is tükrözhet. Első találkozás során mindkét partner szemügyre veszi a másikat és ez alapján már következtetéseket von le a személy megjelenése alapján. A mondás sem téved: "A szem a lélek tükre", hiszen szemeinkből gondolataink, érzéseink is kivehetők. Szavak nélkül tudjuk kifejezni a dominanciánkat valaki felett, szexuális érdekeltségünket valaki felé, rosszallásunkat vagy akár szimpátiát is kelthetünk társainkban csupán a nézésünkkel. A szemeink az arcunkon betöltött központi helyzetből adódóan és a tényből, hogy akaratunktól függetlenül működnek a pupilláink, testbeszédünk egyik legjelentősebb eleme. Pupillaműködésünket és nézésünk mikéntjét folyamatosan detektálja a kommunikációs partnerünk a saját tudtán kívül.
Pupilla mérete[edit]
A fényviszonyok befolyásolják pupillánk méretét, ha nő a szemünkbe érkező fény mennyisége, zárodnak, ha csökken, akkor tágulnak.[1] Azonban - állandó fényviszonyok mellett - az ember hangulata is befolyásoló tényező. Ha pozitív impulzus ér minket vagy izgatottak leszünk a szembogarunk akár négyszeresére is tágulhat. Hasonló reakció következik be, ha erős fájdalmat élünk át vagy fokozott az agyi aktivitásunk. Ezzel ellentétben szűkülést tapasztalhatunk erős negatív impulzus hatására, mint a düh, undor, utálat továbbá agyi túlterheltség. Eckhard Hess, a Chicagói Egyetem Pszichológia Tanszékének egykori tanszékvezetője végzett ezzel kapcsolatban egy kutatást az 1960-70-es években, miszerint a szembogár méretének változása egyenesen arányos az egyén általános izgalmi állapotával. [2] Kísérlete során heteroszexuális nőket és férfiakat kért fel, hogy nézzenek meg fotókat ellenkező nemű modellekről. Tapasztalatai alapján az ellenkező nemű, lenge öltözetű modellekre a résztvevők pupillája tágult, míg azonosneműek esetében zárult. Folytatás során is hasonlót tapasztalt akkor, azonban kellemes és kellemetlen képeket mutatott a résztvevőknek például mozgássérült gyerekekről, ételekről, háborús felvételekről. Mindemellett azt is megállapította, hogy a problémamegoldó gondolkodás intenzitásával is tágul a pupilla, mérete a megoldás megtalálásának pillanatában volt a legnagyobb. Ezeket a jeleket a pszichológia és a marketing is előszeretettel használja. Kozmetikai, hajápolási termékeket és divattermékeket reklámozó modellek pupilla méretét utólag manipulálják, hogy vonzóbb legyen a termék a leendő vevők számára.
Dr. Simon Baron-Cohen, a Cambridge-i Egyetem kutatója a kísérlet során olyan képeket mutatott a résztvevőknek, amelyen csak a szempár sávja látszódott és el kellett dönteniük, hogy barátságos, fesztelen, ellenséges, aggodalmas lelkiállapotban van-e az egyén, illetve hogy vágyat érző-e vagy sem. Nők nagyobb arányban találták el (22/25), azonban a férfiak sem teljesítettek sokkal rosszabban (19/25). Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy mindkét nem jobban olvassa a tekintetet mintsem a testet. Autisták esetében ez a szám feltételezhetően jóval kisebb lenne, hiszen nehezükre esik a testbeszédet értelmezni, ezért is esik nehezükre társas kapcsolatok kialakítása.
Az a bizonyos szemfehérje[edit]
Az állatvilágban csak az embernek van szemfehérjéje, még az emberszabású majmoknak sincs. Az emberek kommunikációjában azonban segédeszközként tekinthető, mert fontos információmorzsa számunkra, hogy merre tekint az ember a párbeszédünk során, hiszen betekintést kaphatunk az egyén lelkiállapotáról. A nők érzelemolvasási képessége erőteljesebb, mint a férfiaké, emellett a nők szemfehérjéje is nagyobb, mint a férfiaké.
 |
 |
A szemöldök szerepe[edit]
Szemöldök felvonása az egyik legősibb üdvözlés az emberek körében. Úgy tartják az ezzel foglalkozó kutatók, hogy ez egy velünk született gesztusforma, mert emberszabásúak és a majmok között is általános. Életközeli formában ez úgy néz ki, hogy a másodperc töredéke alatt felszalad, majd leereszkedik a szemöldökünk. Ezzel magunkra vonjuk a környezetünkben lévők tekintetét és szimpátiát ébreszthetünk bennük, továbbá arcunk további jelzéseit is könnyebben észlelik társaink. A Japán kultúra kivételt képvisel: ott udvariatlan és illetlen ez a köszönésiforma, amely szexuális töltöttséget hordoz. Ezt a gesztust nem küldjük idegen embereknek és ellenszeveseknek, de egy első üdvözlés alkalmával, ha valaki nem viszonozza, azt potenciálisan aggresszív csoportba soroljuk. [3] [4]
Nagyobb szem, több figyelem[edit]
Míg szemöldökünk lehúzása, összevonása dominanciát és aggressziót közöl a társainkkal, a szemöldök felvonása a behódolás jele. Caroline Keating és Gregory Keating kutatása alátámasztotta, hogy több majom- és emberszabásúfaj is ezt a gesztust használja erre a célra. A nők szemöldökük és szemhéjuk felvonásával megnagyobbítják a szemüket, így arcukat kisbabássá, gyerekessé teszik, amely nem csak az apaösztönöket ébreszti fel a férfiagyban hormonok felszabadításával, hanem védelmező, óvó kétsztetést érez. Ugyan ezt a célt szolgálja a szemöldök íveltebbé szedése, azonban a férfiak, ha szedik a szemöldöküket, akkor felülről lefelé ritkítják, hogy keskenyebbé tegyék a szemüket.[5] Például Marilyn Monroe behódolónak hatott a magasra ívelő szemöldökével, míg John F. Kennedynek a lekonyuló szemöldöke határozottságot és gondterheltséget sugárzott.
 |
 |
Diana hercegnő: "felnéző" gesztuscsokor[edit]
Diana hercegnő gyermekkorától kezdve gyakran használta ezt a gesztuscsokrot, melynek során lehajtotta fejét és felfelé pillantott a szemeivel. Ezzel az emberek nagyfokú szimpátiáját és bizalmát elnyerte, még a királyi család támadásainak kereszttűzében is. Ennek a gesztusnak is a célja a szem megnagyobbítása és az arc gyerekesebbé tétele.
Szexuális odaadás jelzése[edit]
Ez a jelzés magába foglalja a leeresztett szemhéjat, felvont szemöldököt, felfelé nézést és az enyhén elnyíló ajkakat. Célja ennek, amelyet Marylin Monroe szintén mesterien alkalmazott az orgazmus előtti mimika és gesztusnyelv, titokzatossá és rejtélyessé teszi a nő arcát.
A tekintet szerepe a kommunikációban[edit]
Párbeszéd során vannak olyan emberek, akikkel kellemesen érezzük magunkat, akikkel feszengünk és akik mellett bizalmatlanságot érzünk. Ez az érzékelésünk nagyban összefügg a szemkontaktus idejével és hogy meddig kötik le a tekintetünket. Michael Argyle, a szociálpszichológus és a nonverbális kommunikáció egyik jelentős kutatója, aki azt figyelte meg, hogy Észak-Amerikában és Európában a beszélgetők átlagosan 61%-ban nézik egymást a párbeszéd során. Ennek a 61%-nak a 41%-át beszéd közben, 75%-át hallgatás közben és 31%-ot a kölcsönös egymásra nézés közben. Egy átlagos pillantás hossza 2,95 másodperc, emellett a kölcsönös összenézés csupán 1,18 másodperc. A beszélő 40-60% között, míg a hallgató 80%-ban tekint a másikra a kommunikáció során. A beszélgetés alatti szemkontaktus aránya a párbeszédhez képest nagyban függ a kultúrális háttértől is. Ismét kivételt képez Japán, ahol a beszélgetés során inkább a partner nyakát nézik, mert a hosszantartó szemkontaktus illetlenségnek számít. Szimpátia során az egymásra nézés és a kölcsönös összenézés mértéke növekedni fog a kommunikáció során.
Hazudozó tekintete[edit]
Barbara Pease és Allan Pease kísérletében résztvevőket bíztak meg, hogy hazudjanak interjú során és utána a hallgatóikat kérték meg, hogy döntsék el a videófelvétel alapján, hogy a rajta szereplő egyén hazudik-e vagy sem. A hiedelem alapján, aki hazudik félrenéz közben, azonban az emberek tudatosan figyeltek erre, így hosszabb ideig tartották fent a szemkontaktust, így a nők 35%-ban a férfiak 15%-ban érték hazugságon az interjúzót. Ezek alapján nem elegendő bizalmatlanságunkat a tekintetre kiélezni, a test további jelzéseit is figyelembe kell vennünk.
A szem egyéb jelzései[edit]
Oldalpillantás[edit]
Többféle jelentést hordozhat: érdeklődést, ellenséges érzetet, bizonytalanságot, így a gesztuseggyüttest kell megfigyelnünk, amelyben előfordul.
- Érdeklődés: oldalpillantás, mosoly és enyhén felvont szemöldök kíséri (gyakran használt udvarlásban is).
- Gyanakvás, ellenszenv: összevont szemöldök, homlokráncolás és szájbiggyesztés kíséri.
Elnyújtott pislogás[edit]
Átlagosan egy pislogás egy tizedmásodpercig tart, így egy percben 6-8 alkalommal pislogunk. Feszült vagy hazugságon kapott személy esetében ez a szám nagy mértékben megnövekedhet. Azonban az elnyújtott pislogás unalmat, felsőbbrendűséget kelthet a beszélgetőpartnerben. Elnyújtott pislogás alatt az egyén 2-3 másodpercig is csukva tartja a szemét, amely egy öntudatlan cselekedete az agynak, hogy addig is kizárja a beszélgetőpartnert. Ha valóban fölényeskedésről, felsőbbrendűségről van szó az illető még hátra is hajtja a fejét és így "néz le" a beszélgetőpartnerére. Ha olyan személy csinálja ezt akinél mindenképpen szeretnénk "bevágódni" vagy megkaparintani a figyelmét, akkor alkalmazzuk a következő taktikát: amint behunyja a szemét az egyén, lépjünk egyet oldalirányba, így amikor kinyitja a szemét kellemetlenül fogja érezni magát, hogy a figyelmén kívül odébb mozdultunk és nagyobb eséllyel fog ránk irányulni a tekintete.
Jár a szeme[edit]
A bizonytalanság jele, ha beszélgetés közben partnerünk szeme ide-oda jár annak ellenére, hogy azt hinnénk csupán figyelemre veszi a környezetét. Ez a gesztus az emberszabásúak és a majmok között is elterjedt jelzés. Ha nagyon unalmas emberrel hoz minket össze a sors is hajlamosak vagyunk ezt a gesztust használni, hogy menekülőutat keressünk, azonban nagyobb körben elterjedt annak az ismerete, hogy az elfordított tekintet az érdeklődés hiánya, így a hazudozóhoz hasonlóan erőltetetten nézünk a másik szemébe és mosolygunk, hogy meggyőzően utánozzuk az érdeklődést.
Háromszögezés kissé másként[edit]
A személyes találkozásunk során fontos, hogy tekintetünkkel a társunk arcán, illetve testén hova pillantunk, mert meghatározza a hozzáállásunkat mind a személyhez, mind a helyzethez. Alapvetően három nézéstípust különítünk el: a társasági nézést, a bizalmi nézést és az intenzív nézést.
A társasági nézés
Társasági találkozás során átlagosan a beszélgetési idő 90%-ban a partner szemei és szája által bezárt háromszögben mozog a tekintetünk. Ezzel érdeklődést sugallunk és partnerünk nem érzi jelenlétünket fenyegetőnek.
A bizalmi nézés
Ahogy két ember messzebbről közelíti meg egymást, első gyors pillantás során az arctól indulva szemügyre vesszük az altestüket is a nemük megállapítása miatt, illetve esetleges érdeklődésünk kifejezése miatt. Ahogy közelebb értünk a partnerhez ez a háromszög a szempár és az áll alá irányul, általában a mellkasig. Nem tehetünk illetlen megjegyzést a férfiakra, hiszen nők is ugyan olyan gyakorisággal használják ezt a gesztust, akár kölcsönös érdeklődés kifejezésére. Az egyetlen különbség, hogy a nők szélesebb perifériás látásának köszönhetően nem olyan feltűnő ez a szemmozgás, mint a férfiak esetében. A földre nézés más-más célt szolgál a két nemnél: férfiak eközben tudják a nőt szemügyrevenni, míg a nő a megadás jeleit küldi és félrenézésnél szemrevételezi a férfit.
Az intenzív nézés
A szempár vonala alá nem irányítjuk a tekintetünket, a homlok középpontja és a szempár között háromszögezünk. Ezzel kellemetlen, feszült helyzetbe hozzuk partnerünket és nagy eséllyel nemcsak belezavarodik a mondandójába, de el is hallgat. Ezzel a gesztussal átvesszük a gyeplőt a beszélgetésben és igen komollyá változtatja a légkört is. Ne alkalmazzuk baráti vagy romantikus kapcsolatokban.
Farkasszem[edit]
A farkasszem embereknél a pislogás mentes, feszült tekintetet jelenti, amely egy határozott, akár fenyegető nézést jelent. A ragadozó is ugyan ezt alkalmazza a préda elejtése előtt. Ha valaki nekünk támad, veszélyes szituációban érezzük magunkat érdemes a szemünkre odafigyelni, mert ha nem a farkasszemet alkalmazzuk, hanem például az előzőekben említett lefelé, oldalra pillantást azzal kiszolgáltatottnak tűnhetünk, amely a támadó szándékát megerősítheti.
Jegyzetek[edit]
- ↑ Belliveau, Alison P. (31 July 2021). "Pupillary Light Reflex". www.ncbi.nlm.hih.gov. Retrieved 30 October 2021.
- ↑ Hess, Eckhard H. (November 1975). "The Role of Pupil Size in Communication". www.scientificamerican.com. Retrieved 30 October 2021.
- ↑ "Japanese Hand Gestures and Body Language and Guide". 20 February 2019. Retrieved 30 October 2021.
- ↑ "Japanese Body Language and Gestures". 8 December 2020. Retrieved 30 October 2021.
- ↑ "Eyebrow body language". Retrieved 30 October 2021.
Források[edit]
Felhasznált szakkönyvek[edit]
- Barbara Pease, Allan Pease. A testbeszéd enciklopédiája. 152-169. o. Park könyvkiadó (2016 ISBN 978-963-355-060-1 Search this book on
.)
- Michael Argyle. Bodily Communication. Routledge. (1988. ISBN 9780203753835 Search this book on .)
- Michael Argyle, Mark Cook. Gaze and Mutual Gaze. Cambridge University Press. (1976. ISBN 978-0521208659 Search this book on .)
Felhasznált szakcikkek[edit]
Argyle, M.; Cook, M. (1994). "Gaze and Mutual Gaze". The British Journal of Psychiatry. 165 (6): 848-850. doi:10.1017/S0007125000073980.
Argyle, M.; Janet, D. (1965). "Eye-Contact, Distance and Affiliation". Sociometry. 28 (3): 289-304. doi:10.2307/2786027.
Baron-Cohen, S.; Wheelwright, S.; Hill, J.; Raste, Y.; Plumb, i. (2001). "The Reading the Mind in the Eyes Test Revised Version: A Study with Normal Adults, and Adults with Asperger Syndrome or High-functioning Autism". J. Child Psychol. Psychiat. 42 (2): 241-251. doi:10.1111/1469-7610.00715.
de Winter, J.C.F.; Petermeijer, S.M.; Kooijman, L.; Dodou, D. (2021). "Replicating five pupillometry studies of Eckhard Hess". Psychophysiology. 165: 145–205. doi:10.1016/j.ijpsycho.2021.03.003.
Keating, C.F.; Keating, G. (1993). "Monkeys and Mug Shots: Cues Used by Rhesus Monkeys (Macaca mulatto) to Recognize a Human Face". Comparative Psychology. 107 (2): 131-139. doi:10.1037/0735-7036.107.2.131.
This article "A szem szerepe a testbeszédben" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:A szem szerepe a testbeszédben. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
