Eurázsiai Gazdasági Közösség
Script error: No such module "Draft topics". Script error: No such module "AfC topic".
Eurázsiai Gazdasági Közösség A Wikipédiából, a szabad enciklopédia Ugrás a navigációra Ugrás a kereséshez Ez a szócikk a 2000 és 2014 között létező szervezetről szól. Utódja az Eurázsiai Gazdasági Unió. Eurázsiai Gazdasági KözösségЕвразийское экономическое сообщество
2000–2014 Állapot Regionális szervezet
Főváros Moszkva (Bizottság)
Volt tagállamok BelarusKazakhstanKyrgyzstanRussiaTajikistan
Történelem
• Megalakult 2000. október 10. • OCAC egyesülés 2006. január 25. • Vámunió 2010. január 1. • Egységes gazdasági térség 2012. január 25. • Megszüntetve 2014. október 28. • Az EEU létrehozása 2015. január 1. Megelőzte: Utódja:
Comecon
Eurázsiai Gazdasági Unió
Ma egy része Eurázsiai Gazdasági Unió
Az Eurázsiai Gazdasági Közösség (EAEC vagy EurAsEC) 2000 és 2014 között regionális szervezet volt, amelynek célja a tagállamok gazdasági integrációja volt. [1] A szervezet a Független Államok Közösségéből (FÁK) származik 1996. március 29-én,[2] az Eurázsiai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló szerződéssel, amelyet 2000. október 10-én írtak alá Kazahsztán fővárosában, Asztanában Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnökök, Nurszultan Nazarbajev kazahsztáni, Askar Akajev Kirgizisztán, Vlagyimir Putyin Oroszországból és Emomali Rahmon Tádzsikisztánból. [3] Üzbegisztán 2005. október 7-én csatlakozott a közösséghez, de később, 2008. október 16-án visszavonult. A 14 év alatt az EAK számos gazdaságpolitikát hajtott végre a közösség egyesítése érdekében. Fehéroroszország, Kazahsztán és Oroszország vámuniója 2010. január 1-jén jött létre, majd később átnevezték eurázsiai vámunióra. Az Európai Unió mintájára kialakított négy mozgásszabadságot (áruk, tőke, szolgáltatások és emberek) 2012. január 25-ig teljes mértékben végrehajtották, az eurázsiai gazdasági térség megalakulásával. [4][5][6] 2014. október 10-én Minszkben, az EAK Államközi Tanácsának ülését követően minszki megállapodást írtak alá az Eurázsiai Gazdasági Közösség megszüntetéséről. Az Eurázsiai Gazdasági Közösséget 2015. január 1-jétől az Eurázsiai Gazdasági Unió elindításával összefüggésben megszüntették. Bár az Eurázsiai Gazdasági Unió ténylegesen felváltja a közösséget, a tagsági tárgyalások Tádzsikisztánnal még mindig folynak. Az EAEC összes többi tagja csatlakozott az új unióhoz.
Tartalomjegyzék • 1 Tagság o 1.1 Tagok • 2 Céljai • 3 Intézményi keretek o 3.1 Államközi Tanács o 3.2 Integrációs Bizottság o 3.3 Titkárság o 3.4 Parlamentközi közgyűlés • 4 Gazdasági adatok • 5 Gazdasági együttműködés o 5.1 Egységes gazdasági térség o 5.2 Eurázsiai Vámunió o 5.3 Válságellenes Alap • 6 Története o 6.1 Az Eurázsiai Gazdasági Közösség eredete o 6.2 A CEC feloszlatása az EurAsEC-be o 6.3 Üzbegisztán kilépése az EurAsEC-ből o 6.4 Az Eurázsiai Gazdasági Közösség öröksége • 7 Lásd még: • 8 Referenciák • 9 Külső hivatkozások Tagság Tagok • Fehéroroszország • Kazahsztán • Kirgizisztán • Oroszország • Tádzsikisztán Üzbegisztán korábban az EAH TAGJA volt, de 2008-ban felfüggesztette tagságát. [7] Az EurAsEC alapokmányával összhangban az államok vagy kormányközi szervezetek kérésére megfigyelői státuszt kaphatnak. A megfigyelőknek joguk volt részt venni az Eurázsiai Gazdasági Közösség nyilvános ülésein, felszólalni ezeken az üléseken, és az elnöklő tisztviselő egyetértésével nyilvános dokumentumokat és a Közösség által hozott határozatokat beszerezni. A megfigyelői státusz nem tette lehetővé az államok számára, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban az Eurázsiai Gazdasági Közösség ülésein. A megfigyelők nyilatkozatai a következők voltak: Célja Az Eurázsiai Gazdasági Közösséget azért hozták létre, hogy hatékonyan előmozdítsa az egységes gazdasági térség vámunió-tagállamok általi létrehozását , és összehangolja megközelítéseiket, miközben integrálódik a világgazdaságba és a nemzetközi kereskedelmi rendszerbe. A Szervezet egyik fő tevékenységi vektora a közösségi államok dinamikus fejlődésének biztosítása gazdasági és társadalmi reformjaik összehangolásával, miközben hatékonyan felhasználják gazdasági potenciáljukat népeik életszínvonalának javítására. A Közösség fő feladatai közé tartozik a következők: • a szabadkereskedelmi rendszer formalizálásának befejezése minden tekintetben, egységes vámtarifát és a nem célzott szabályozási intézkedések egységes rendszerének létrehozása; • az áruk és szolgáltatások kereskedelmére és a belső piacokhoz való hozzáférésükre vonatkozó közös szabályok megállapításáról; • A tőke szabad mozgásának biztosítása • a devizaellenőrzésre vonatkozó egységes eljárás bevezetése; • közös, egységes vámszabályozási rendszer létrehozása; • A gazdaságok harmonizációja a jövőbeli közös valutára való átállás érdekében • a gazdasági és társadalmi fejlődés közös programjainak kidolgozása és végrehajtása; • egyenlő feltételek megteremtése a termelés és a vállalkozói tevékenységek számára; • a szállítási szolgáltatások közös piacának és az egységes közlekedési rendszernek a kialakítása; • közös energiapiac kialakítása; • a külföldi befektetéseknek a felek piacaira való hozzáférésének egyenlő feltételeinek megteremtése; • egyenlő jogok biztosítása a közösségi államok polgárai számára az oktatás és az orvosi segítségnyújtás egész területén; • a nemzeti jogszabályok összehangolása és összehangolása; • az Eurázsiai Gazdasági Közösség államainak jogrendszereinek összehangolása a Közösségen belüli közös jogtér létrehozása céljából. Intézményi keret
Az EAEC és a CSTO képviselői. • Államközi Tanács • Integrációs Bizottság o Energiapolitikai Tanács o Közlekedéspolitikai Tanács o Határkérdések Tanácsa o Vámigazgatók Tanácsa o Adóigazgatók Tanácsa o Igazságügyi Miniszterek Tanácsa • Titkárság • Állandó Képviselők Bizottsága • Parlamentközi közgyűlés • A Közösség Bírósága Államközi Tanács Az Eurázsiai Gazdasági Közösség legfőbb szerve a tagállamok állam- és kormányfőiből áll. Az Államközi Tanács megvizsgálja a Közösségnek a tagállamok közös érdekeivel kapcsolatos főbb kérdéseit, meghatározza az integráció stratégiáját, irányát és kilátásait, és döntéseket hoz a Közösség céljainak és célkitűzéseinek elérése érdekében. Az Államközi Tanács évente legalább egyszer államfők, a kormányfők pedig évente legalább kétszer ülésezik. A tanács konszenzussal hoz döntéseket. A meghozott határozatok a Közösség valamennyi tagállamára nézve kötelezőek. [8] Integrációs Bizottság Az Integrációs Bizottság az Eurasec állandó szerve. A közösség országainak kormányfő-helyetteseiből áll. Az Integrációs Bizottság üléseit évente legalább négyszer kell megtartani. Az integráció során az EGSZB határozatait kétharmados többséggel hozzák meg. [8] Minden tagállamnak van egy bizonyos számú szavazata: • Oroszország - 40 szavazat • Fehéroroszország - 15 szavazat • Kazahsztán - 15 szavazat • Kirgizisztán - 7,5 szavazat • Tádzsikisztán - 7,5 szavazat • Üzbegisztán (felfüggesztve) - 15 szavazat Az Integrációs Bizottság néhány testülete és bizottsága: • a nemzeti piacok védelmével foglalkozó bizottság; • Bizottság az exportellenőrzés területén folytatott együttműködésről; • a műszaki előírásokkal, az egészségügyi, állat-egészségügyi és növény-egészségügyi kereskedelemmel foglalkozó bizottság; • Tarifákkal és nem tarifális szabályozással foglalkozó bizottság; • Együttműködési Tanács az atomenergia területén békés célokra; • Kulturális Tanács; • az agrár-iparpolitika tanácsa; • a Tanács közlekedéspolitikája; • Energiapolitikai Tanács; • Migrációs Politikával foglalkozó tanács; • Szociálpolitikai Tanács; • Szellemi Tulajdon Tanácsa. • Egészségügyi Tanács; • Oktatási Tanács; • Környezetvédelmi Tanács; • Az értékpapír-piaci szerv szabályozására felhatalmazott vezérigazgatói tanács; • Adóigazgatók Tanácsa; • a biztosítási tevékenység felügyeletével és szabályozásával foglalkozó vezetők tanácsa; • Vámigazgatók Tanácsa; Titkárság A titkárságot az Eurasec főtitkára, az Államközi Tanács által kinevezett legmagasabb rangú közösségi tisztviselő vezeti. A titkárság székhelye Almati (Kazahsztán) és Moszkva (Oroszország) városokban található. [8] Parlamentközi közgyűlés Az Eurázsiai Gazdasági Közösség parlamentközi közgyűlése az Eurázsiai Gazdasági Közösség keretében a parlamenti együttműködés szerveként szolgál. Foglalkozik a nemzeti jogszabályok harmonizációjának (konvergenciájának, harmonizációjának) kérdéseivel, és összhangba hozza azt az Eurázsiai Gazdasági Közösség keretében kötött megállapodásokkal. A közgyűlés parlamenti képviselőkből áll, akiket a tagállamok parlamentjei delegálnak. [8] Szerkezete a következőket tartalmazza: • Oroszország: 42 tag • Fehéroroszország: 16 tag • Kazahsztán: 16 tag • Kirgizisztán: 8 tag • Tádzsikisztán: 8 tag A Parlamentközi Közgyűlés titkársága Szentpéterváron, Oroszországban található. Gazdasági adatok
Ország Népesség GDP 2011 (millió USD) GDP 2012 (millió USD) per fő Fehéroroszország 9,459,000 59,735 63,259 6,739 Oroszország 143,455,000 1,899,056 2,021,960 14,247 Kazahsztán 17,027,000 183,107 196,419 11,773 Kirgizisztán 5,717,000 6,199 6,473 1,158 Üzbegisztán 30,214,000 45,353 51,168 1,737 Tádzsikisztán 8,044,000 6,523 7,592 953 EAEC összesen 213,916,000 2,189,991 2,346,871 10,971 Gazdasági együttműködés Egységes gazdasági térség Bővebben: Eurázsiai Gazdasági Tér
Az oroszországi, ukrajnai, fehéroroszországi és kazahsztáni FÁK-országok közötti közös piac létrehozásáról folytatott vitát követően 2003. február 23-án a moszkvai Novo-Ogarevo külvárosában tartott találkozó után bejelentették a tér létrehozásáról szóló elvi megállapodást . A közös gazdasági térség magában foglalna egy nemzetek feletti kereskedelmi és vámügyi bizottságot , amelynek székhelye Kijevben lenne, eredetileg Kazahsztán képviselője vezetné, és nem lenne alárendelve a négy nemzet kormányának. A végső cél egy olyan regionális szervezet lenne, amely nyitva állna más országok számára is, hogy csatlakozzanak, és végül akár egy közös valutához is vezethet. 2003. május 22-én a Verhovna Rada (az ukrán parlament) 266 igen és 51 nemmel szavazott a közös gazdasági térségre. Viktor Juscsenko győzelme a 2004-es ukrán elnökválasztáson azonban jelentős csapást jelentett a projekt ellen: Juscsenko megújult érdeklődést mutatott Ukrajna európai uniós tagsága iránt, és ez a tagság összeegyeztethetetlen lett volna a elképzelt közös gazdasági térrel. 2010. március 1-jén Az újonnan megválasztott ukrán elnök, Viktor Janukovics elnöki adminisztrációjának első helyettes vezetője, Iryna Akymova kijelentette, hogy Ukrajna nem szándékozik csatlakozni Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország vámuniójához a közeljövőben "mivel a vámunió ellentmond és nagyban megnehezíti Ukrajna WTO-tagságát". [9] Az Eurázsiai Gazdasági Közösség egységes piaca 2012 januárjában lépett hatályba,[6][10] ezt követte az Eurázsiai Gazdasági Unió 2015. január 1-jei létrehozása. [6]
Eurázsiai Vámunió Bővebben: Eurázsiai Vámunió
Az EurAsEC-tagállamok közötti vámunió létrehozása 2008 tavaszától, amikor az EU bejelentette keleti partnerségét, kiemelt prioritássá vált. Azóta viszály alakult ki az EU és Oroszország között, mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy megpróbálja kifaragni a befolyási övezeteket a szóban forgó országok (Fehéroroszország, Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Ukrajna) felett. A vámunió nemzetek feletti testületét – az Eurázsiai Gazdasági Bizottságot – 2008. december 12-én hozták létre. Lényegére redukálva Oroszország hozzáférést ajánlott az EurAsEC-tagoknak a piacaihoz (azaz Kazahsztán számára) és alacsonyabb energiaárakat (azaz Fehéroroszországhoz, Ukrajnához). Az EU által a tagsággal rendelkező országoknak tett ajánlat a de facto uniós integráció ígéretének felel meg, mint például a vízumbeutazási követelmények enyhítése .
Nurszultan Nazarbajev kazah elnök javasolta egy közös, nem cash valuta, a yevraz létrehozását a közösség számára. Ez állítólag segített volna elszigetelni az országokat a globális gazdasági válságtól. [11] 2013. szeptember 3-án az EUobserver arról számolt be, hogy Örményország úgy döntött, hogy csatlakozik az Eurázsiai Vámunióhoz. "Örményország úgy döntött, hogy csatlakozik a vámunióhoz, és megteszi a szükséges gyakorlati lépéseket, hogy később részt vegyen az Eurázsiai Gazdasági Unió megalakításában." [12] Az Válságellenes Alap 2009. június 9-én az EurAsEC tagállamai Örményországgal együttműködve bejelentették, hogy a 2009-es pénzügyi válság kezelésére létrehozzák az Eurrasec Alap válságellenes alapját. [13] Az orosz pénzügyminiszter, Alekszej Kudrin egyértelművé tette: "Az alapból származó pénzt szuverén hitelek és stabilizációs hitelek tagállamok részére történő nyújtására, valamint államközi beruházási projektek finanszírozására fordítják. Ezért ez az alap a Regionális Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyfajta másolata lesz. Mint tudjuk, az IMF globálisan hitelstabilizálódik, míg az EBRD beruházási projektekhez nyújt hiteleket. Oroszország nem volt hajlandó növelni az IMF-hez való hozzájárulásának összegét, amelyet kölcsönök nyújtására használtak volna fel a világ szükséget szenvedő országainak stabilizálására. Ehelyett létrehoz egy regionális alapot, hogy segítse szomszédait és szövetségeseit. " Aljakszandr Lukasenko fehérorosz elnök azt mondta: "Az Eurázsiai Gazdasági Közösség 10 milliárd dolláros alapot hoz létre a pénzügyi válság kezelésére." 2009. június 9-én az EurAsEc ülésén megalakult az Alap. Oroszország és Kazahsztán 7,5 milliárd, illetve 1 milliárd dollárral járult hozzá a válságellenes alaphoz. [13] Történelem Az Eurázsiai Gazdasági Közösség eredete
Az EurAsEC 2001. május 31-i csúcstalálkozója 2000. október 10-én, amikor a FÁK reformjai megvalósultak, megalakult az Eurázsiai Gazdasági Közösség. Az EurAsEC célja az volt, hogy eltörölje a FÁK hibáit, valódi közös piacot hozzon létre, szembenézzen a globalizáció kihívásaival és folytassa az integrációs folyamatokat a FÁK-on belül. Az EurAsEC nagyon gyorsan a csto gazdasági kiegészítőjeként jelent meg. [14][15] A CEC feloszlatása az EurAsEC-be 2004-ben Oroszország csatlakozott a Közép-ázsiai Gazdasági Közösséghez (ESZAK), hogy megerősítse jelenlétét Közép-Ázsiában. Nem sokkal ezután Moszkva kifejezte azon óhaját , hogy feloszlassa az ESZAK-t az EurAsEC-ben . 2005 végén Üzbegisztán az EurAsEC-hez való csatlakozás mellett érvelt, ami arra késztette az ESZAK többi tagját, hogy tárgyaljanak és végül egyesítsék a két szervezetet. Ez az egyesülés 2006. január 25-én lépett hatályba. A Közép-ázsiai Gazdasági Közösség legtöbb funkcióját 2006 óta az EurAsEC-re ruházták át. [14][15] Az ESZAK jelenlegi megfigyelőinek státusza azonban, akik nem az EurAsEC megfigyelői, még nem rendeződött (beleértve Grúziát és Törökországot, az utóbbi aktivistát, amely szintén az Európai Unióhoz való csatlakozásra készül) státusza. A tagok azt akarták, hogy az EurAsEC életképes gazdasági blokkká váljon a nyugati erős EU és az ASEAN-t létrehozó keleti növekvő gazdaságok között. Üzbegisztán kilépése az EurAsEC-ből 2008. október 16-án Üzbegisztán hivatalos feljegyzést nyújtott be az EurAsEC titkárságához, amelyben kérte az Eurázsiai Gazdasági Közösségből (EurAsEC) való kilépést. [16] Bár Üzbegisztán nem adott hivatalos okot, sokan úgy értelmezik a lépést, mint egy kísérletet a Nyugattal fennálló stagnáló kapcsolatok újjáélesztésére és az orosz befolyás határozott elutasítására. [17] Más nézetek Üzbegisztán lépését nacionalista kísérletként értelmezik a gazdasági válságra válaszul, hogy visszaszerezzék a gazdaság feletti szigorúbb ellenőrzést. [18] Az Eurázsiai Gazdasági Közösség öröksége A vámunió tagjai – Kazahsztán, Fehéroroszország és Oroszország – 2009 júniusában megállapodásra jutottak az egységes vámtarifáról, és jóváhagyták az egységes vámterület létrehozására vonatkozó ütemtervet. Az új vámunió a tervek szerint 2010. július 1-jén lép hatályba[19] Az orosz, a kazah és a fehérorosz vezetők jóváhagyták az "egységes gazdasági térség" 2012. január 1-jei létrehozására vonatkozó dokumentumokat , az áruk, a beruházások és a munkaerő egységes piacának létrehozását. [20] 2014. május 29-én Asztanában ülésezett a Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács, amely után Vlagyimir Putyin, Nurszultan Nazarbajev kazah elnök és Aljakszandr Lukasenko fehérorosz elnök megállapodást írt alá az Eurázsiai Gazdasági Unióról. [21] Lásd még:
A Wikimédia Commons tartalmaz Eurázsiai Gazdasági Közösség témájú médiaállományokat.
• Comecon, szovjet kori gazdasági integrációs terv. • Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet statisztikái • Regionális szervezetek a posztszovjet államokban • Európai integráció • Eurázsianizmus Hivatkozások 1. • BorisZ N. Mamlyuk (2014). A multilateralizmus regionalizálása: Oroszország WTO-hoz való csatlakozásának hatása a volt szovjet térség meglévő regionális integrációs rendszereire. UCLA Journal of International Law and Foreign Affairs, Vol. 18, No. 2. SSRN 2412319. • • WTO WT/REG71/1 Archiválva 2011-12-09 a Wayback Machine-ben • "WorldTradeLaw.net" (PDF www.worldtradelaw.net). • Szabadon mozoghatnak-e az EurAsEC-országok állampolgárai a Közösség területén belül? (oroszul) • •"RBC – valós idejű hírek". • • Ukrajna nem kaphat megfigyelői státuszt az Eurázsiai Európai Unióban az EU-val, Oroszországgal, Interfax-Ukrajnával kötött társulási megállapodás miatt (2013. június 14.) • • Üzbegisztán felfüggeszti eurázsiai tagságát, Moszkva háborítatlan Archiválva 2013. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben • • "Az Eurázsiai Gazdasági Közösség szerkezete"evrazes.com. • Elnöki hivatal tisztviselő: Ukrajna nem csatlakozik a vámunióhoz, Kijev Post (2010. március 1.) • Szputnyik. Oroszország elvárja a FÁK-országoktól, hogy évről évre szabadkereskedelmi övezetet hozzanak létre. en.rian.ru.
"Moscow Times: Kazahsztán új valutát javasol".
• • "Örményország csatlakozik az orosz kereskedelmi blokkhoz, meglepi az EU-t". • •"EurAsEC válságellenes alap". • • "About EurAsEC". • • "Az EurAsEC története". • • "Miért döntött hirtelen Üzbegisztán úgy, hogy kilép az Eurázsiai Gazdasági Közösségből?". Fergananews.Com. • • Cutler, Robert M. (2008. december 19.). "Üzbegisztán a saját javára néz ki." Asia Times. Archiválva az eredetiből 2008. december 20-án. • • "Szakértői vélemény: Üzbegisztán nem akarja, hogy partnerségi kötelezettségekkel terheljék - Ferghana Information agency, Moszkva"enews.fergananews.com. • • "Страницы - Default". www.tsouz.ru. • • Kenjali Tinibai, Gazdaság és üzlet: Született a Félszovjet Unió, ÁTMENETEK ONLINE (2010. március 9.) elérhető www.ceeol.com Közép- és Kelet-európai Online Könyvtárban 21. • "Látogatás Kazahsztánban. A Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülése", Oroszország elnöke honlapja Külső hivatkozások • Hivatalos honlap (oroszul) • EurAsEC weboldal (oroszul)
References[edit]
This article "Eurázsiai Gazdasági Közösség" is from Wikipedia. The list of its authors can be seen in its historical and/or the page Edithistory:Eurázsiai Gazdasági Közösség. Articles copied from Draft Namespace on Wikipedia could be seen on the Draft Namespace of Wikipedia and not main one.
